Kétszáz éve, Buda és Pest városokban élt egy jóravaló muzsikus, akinek annyira felvitte az Isten a dolgát, hogy egy katonai zenekar élére került. Vanek-nek hívták a derék karmestert, akinek 1818-ban egy József nevű fia született.

 A kis Józsi, rendkívül ügyes gyermek volt. Amikor 12 éves korában szülei befizették a híres Bosco bűvész előadására, sorsa meg volt pecsételve. Józsi ezentúl Boscot játszott társai közt, de azért tanult tovább matematikát, mechanikát, kémiát, optikát, mert azt látta, hogy ezek az egzakt tudományok, csak hasznára vannak az ő kedvenc időtöltésének a bűvészkedésnek. Beiratkozott az egyetemre, ahól hamarosan egyike lett Jedlik Ányos professzor kedvenc tanítványainak. Kémiai analitikusként Németországba hívják, majd 1843-ban kinevezik a pesti egyetem Kémiai Intézetének tanárává. Tudományos hírneve a technika világában egyre növekszik. A kormány ipari ezüstéremmel tünteti ki.

 Ami tudást a fiatal Vanek így összeszedett, azt a bűvészkedés szolgálatába állította, amely azidőben szívesen használta fel a technika akkor még kevéssé ismert vívmányait. Bosco 1646-ban ismét Budapestre látogatott és ekkor, már méltónak találta a pesti fiatalembert titkaiknak kicserélésére.

 Bosco elment és Vaneké maradt a csatatér. A modern mágus azidőben szívesen látott vendég volt a különböző társaságokban. Vaneket is hívták ide is, oda is. Egy ízben egy jómódú úriember hívta meg egy estélyre, melyet menyasszonya tiszteletére rendezett. Vanek ki nem fogyott a bűvészmutatványokból. Leg eredetibb azonban az volt, hogy elbűvölte a menyasszonyt, aki első látásra beleszeretett. Néhány hónap múlva, meg is volt az esküvő, amelynek egy fiúgyermek lett a gyümölcse.

Vanek ekkor, sógorával együtt egy kis díszműáru gyárat vezetett. 1848-ban fordulat állott be életében. Kossúth Lajos őt - a technikus ezermestert - vezető állásba alkalmazta az államnyomdában. A szabadságharc leverése után, ő is menekülni kényszerült. Kossúthot követte Törökországba, pesten hagyván mágikus felszerelését, amely főként a maga által konstruált elektromos készülékekből állt.

Igy került a mágus Konstantinápolyba, ahol tudása és élelmessége, csakhamar a szultán közelébe juttatta őt, aki huszonötezer piaszterrel jutalmazta meg első előadását. Vanek ezt a tőkét pazar illúzionista felszerelésbe fektette és megalapította a " Nagy Optikai Ciklorámáját", amely vetítésre szánt szines üvegfestményeket, fényképeket és stroboskopokat tartalmazott. Utóbbiakban a mozgófényképek érdekes őseit tisztelhetjük.

A következő években bejárta a török birodalmat, Szmirnát, Alexandriát, Kairót, majd visszatért Konstantinápolyba, ahonnan a szultán saját hajóján küldte az egyiptomi alkirályhoz.Damaszkusz, Palesztina, majd India voltak a további stációk. Végül Calkuttában telepedett meg állandóan. Két helyen volt otthon Calkuttában és Pesten. A világot kétszer utazta körül. Calkuttából ment Párizsba, ahol III. Napoleon előtt kétszer szerepelt. Bejárta Olaszországot, Görögországban megjelenik a király előtt. 1854 április 15-én, meghívják angliába ahol Victoria királynőnek tart előadást a Windsori kastélyban. Beutazza az Indiától keletre fekvő hozzáférhető Ázsiát. Honkongból, Yokohamából, Jeddóból, Sanghaiból éppúgy fennmaradtak szereplésének nyomtatott emlékei, mint New Yorkból, Chicagoból és Californiából.

 Az 1860 - 1870-es években, amikor a bűvészkedés klaszikus mesterei Bosco és Döbler, már lehunyták szemüket, kétségtelen, hogy ez a pesti ember volt a leg ünnepeltebb bűvész vilászerte. Tartotta a rekordot világjárásban is: ennyit nem járt országról - országra egyetlen artista sem.

 Mutatványai közül az egyik volt a csodapók, amelyet azidőben a beszélő szfinxnek, avagy a delphi jósdának hívtak. Ez Vanek egyik világraszóló találmánya. A Hong- Kong Press hosszú cikkben foglalkozott a delphi jósdával. "Nem tudjuk megfejteni, mi az, amit láttunk - irja - mégis alig hihettünk másnak, mint egy élő embernek, de még nehezebb megfejtenünk, hogy hova rejtették el a testét? Ez a fej  hosszan elbeszélget a bűvésszel, eszik, iszik, dohányzik, majd eltünik". Másik vilgraszóló találmánya a tökéletességig kifejlesztett színleges lefejezés csodája.

 A bűvész hátrahagyott írásaiból azt olvassuk, hogy egyiptomi,és indiai utazásai közben a bennszülött utcai bűvészektől egy némileg hasonló mutatványt látott. Az utcai kezdetleges mutatványt, Vanek valóban tökélyre emelte.

 A mutatvány így zajlott le: A szinpadon egy asztal és egy szék volt a berendezés. Megjelent a bűvész és a segédje. A segéd az asztalra feküdt. Vanek felemelte kardját és lesúlytott az áldozat nyakszirtjére, ahonnan magasra szökkent fel a vér. A következő pillanatban Vanek kezében volt a levágott fej. A közönségnek nem volt ideje magához térni ámulatából a bűvész már közöttük volt, s egy tálcán köröztette a levágott fejet, amelyről mindenkinek meg kellett győződnie, hogy az valóban egy levágott emberi fő.

 

 

 Több mint két évtizedig járta a világot Vanek e kiemelkedő mutatványával amelyet megnézett minden uralkodó és a nagyközönség milliói. Sehol nem leplezték le, sehol nem fejtették meg a titkot.

 Calkuttában, ahol külön kis szinházat épített magának, ott volt Vanek második hazája. Mégis, midőn hazulról hírek érkeztek, hogy Magyarország, élén Budapesttel, olyan fejlődésnek indult, amilyenről sohasem álmodtunk azelőtt, Vanek felkerekedett és visszajött szülővárosába.

 1872 áprilisában volt a Vigarda nagytermében "Vanek tudor úr világhírű bűvész és fizikai művész" nagy előadása. A műsor második felében került sor a lefejezés  illúzió bemutatására. A siker nagy volt.

 Vanek, még néhány évig pestről járta az európai nagyvárosokat. A hetvenes évek végén nyugalomba vonult és 1889-ben meghalt.

 Ez volt a története annak az embernek, aki saját erejéből, tudásával szerzett dicsőséget és hírnevet hazájának és akit itthon méltatlanul elfelejettek.

 

Tovább....

Oldal: Prof. Vanek József
Vanek bűvész dinasztia - © 2008 - 2024 - vanekprof.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat